2012. július 2., hétfő

;Ballagás

Mivel tömérdek szabadidőmben csak olvasok, gondolkodom és gépezek ezért gondoltam leírom, hogy milyen volt a ballagásom. Akkor felelevenítem az emlékeimet. Szóval a ballagás maga, reggel kilenckor kezdődött. De én hamarabb elmentem, pár szereplő(aki én nem voltam), lézengett ott meg tanárok. A teremben gyülekeztünk kaptunk egy lufit, az enyém kidurrant. Kaptam újat, majd kivonoltunk dalolászva. Az udvar egyébként szép volt, és sátor volt a fejünk felett. Hát azt hittem melegebb lesz a sátorba, bár akik a szélén ültek jól megszívták, mert pont rájuk sütött a Nap. Szóval akkor a műsor hosszú volt és unalmas. Végre(!) elérkezett az a pillanat amikor minden nyolcadikos gyerekről mondanak valamit majd a lufit elengedik. Rólam valami olyasmit mondtak: "Aki szelet, esőt, frontokat jósolt nekünk és nagy bátorságról tett tanubizonyosságot." Oké, az időjárásos cuccot értem, de a bátorság(??), foggalmam sincs mit jelentett(még most sem tudom). Utána a nyolcadikosok műsora következett, a tanároktól búcsúztunk stb. Vége lett. Volt vagy 2(?) órás az egész. Szóval utána a teremben kiszórták az ellenőrzőt, majd valami búcsú videót készített az osztály nagyképű gyereke. Én is jobban megcsináltam volna, nem azért. De a lényeg, hogy általános iskolás éveimet... BEVÉGEZTEM! ÉLJEN! Eléggé ledaráltam az egészet, de a lényeg kivehető belőle. Szóval egyébként az egyik mamám beállított, komolyan leesett az állam. Én nem akartam az egészet! Miért akartam volna? Akinek ott kellett volna lenni, nem volt ott. Csak a szívemben. UI.: A virág az enyém volt, kicsit átszíneztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése